Margóék története
A történet egy olyan családról szól, mely négy éve került el Vásárosnamény mellől Nyíregyházára. Egy egyedül álló anya, négy kiskorú gyermekkel. Nehezen, de találtak albérletet a város peremén, havi negyvenezer forintért. Egy barátom által kapcsolatba kerültek a gyülekezetünkkel, ahova ma már rendszeresen járnak. A ház, amiben vannak eléggé rossz állapotban van. Van olyan rész, ahol a konyhabútor tartja a mennyezetet. Nehéz innen kitörni, más lehetőség után nézni, hiszen négy gyermekkel nem szívesen fogadnak be senkit. Meg is úgy nézett ki, hogy a nyáron felcsillan a remény. Egy olyan Pátyodi illetőségű fiatal emberrel kerültünk kapcsolatba, aki miután megismerte a család történetét, a következőt ajánlotta: Nem régen halt meg a nagymamám Pátyodon, ha az segítség lehetne, -mivel a ház üresen áll- szívesen közben járok a tulajdonosoknál, hogy oda költözhessen a család. A feltétel csupán az volt, hogy havi 50 ezer Ft-os törlesztő részletekkel fizesse meg a kettő milliós vételárat. Természetesen mindenki örült hiszen egy olyan lehetőség adatott, mellyel ritkán találkozik az ember. Azonban meg kellett várni a hagyatéki tárgyalást, mindeközben a család lelkesen készült, várva a költözést. Én magam is közben jártam értük, hiszen Csengerben van a Szamos cipőipari szövetkezet, s az anyukának 20 éves cipőipari múltja, tapasztalata van. Felhívtam telefonon az igazgatót, elmondtam röviden a történetet, aki a következőt mondta: Amikor már itt vannak, hozza be a szükséges papírokat, másnaptól jöhet dolgozni. Azonban a hagyatéki tárgyalás során kiderült, hogy nem kettő, hanem négy örökös van, s az utóbbi kettő ragaszkodik a maga egymilliójához, mégpedig készpénzben. A terv kútba esett, az anyuka hitelképtelen, más megoldás után kell néznünk. Mi magunk is lementünk Pátyodra, más lehetőség után járni,- hiszen sok az eladó ingatlan, de kedvezőbb lehetőséggel nem találkoztunk. Így arra gondoltunk, próbálunk kölcsön kérni egymillió forintot, melyet az anyuka visszafizet havi 25 ezer forintos részlettel, míg a másik 25 ezres részlettel azt a két tulajdonost rendezi, aki lehetőséget biztosított erre. A pénzhez ragaszkodó két tulajdonos kijelentette: Ahogy megvan az 1 millió, másnap költözhet a család. Az igazi meglepetés ezután jelentkezett:
Felhívtam egy jómódú barátomat a Dunántúlon, elmeséltem a történetet, s a következőket válaszolta: Tamás! 3 hónapja szenvedtem motorbalesetet Salsburgban. A feleségemnek eltört a gerince, de hála Istennek élünk, gyógyulunk, s biztos vagyok benne, hogy ez nem véletlen. Javasolnék én valamit.- mondta - Ha már segíteni akartok, ne kölcsönben gondolkodjatok, hanem adjatok úgy, hogy nem várjátok vissza! Elég lesz annak az asszonynak a másik felét kifizetni. Én a magam részéről nem tudok 1 millió forintot adni, de felajánlok 100 ezer forintot és ezt nem kell visszaadni. Megköszöntem, elbúcsúztunk. Nem telt bele kettő perc, egy sms érkezett a barátomtól, melyben tudatta, hogy már 200 ezer, újabb kis idő múlva, újabb sms, már 300 ezer van. Felhívtam, s könnyek között mondta, hogy már nem 300 ezer, hanem 400 ezer. Aztán egy kis idő múlva a következő sms-t kaptam. +25 ezer a lányaim is oda adták a kis pénzüket.
Nem egészen egy óra alatt, Isten lelke által összegyűlt 425 ezer forint. Ma, azaz 2017. október 23-án 650 ezer forintnál járunk, s jelenleg van még négy olyan pozitív felajánlás – összeg nélkü l- akik segíteni akarnak ezen a családon. A fentiekhez egy kis magyarázat, hiszen magam is csodálkoztam, hogy lett a 100 ezerből ilyen hirtelen 300 ezer? A barátom csak ennyit válaszolt: Felhívtam egy pár barátomat. A tegnapi nap folyamán kaptam egy olyan ígéretet, mely szerint a Nyíregyházi Rotary Club is segíthet, mégpedig azért, mert úgy látják, hogy a család példája, esettanulmány is lehet, hiszen maximálisan oda teszik a saját részüket. Az anyuka jelenleg is dolgozik egy óvodában, udvari munkásként, közfoglalkoztatott állományban, havi 50+ pár ezer forintért. Mindezek ellenére a gyerekeket tisztán járatja, a nehéz körülmények ellenére is. (Az anyuka több min 10 km-t kerékpározik az albérletük és a munkahelye között, a gyerekek naponta több km-t gyalogolnak az otthonuk és a buszmegálló között.) Azonban hiszem, hogy mindezek áldássá válhatnak életükben.
A történet aztán meglepő fordulatot vett. Ugyanis a tulajdonosnak írt levelet megmutattam a közvetlen főnökömnek. Kikértem a véleményét, mit szól hozzá, elküldhetem-e így? Nos, elküldtem. A közvetlen főnököm a levél felolvasása után rögtön felajánlott 100 ezer forintot. Összegezve: 8 nap alatt összegyűlt az egy millió Ft. Körülbelül fele-fele arányban hívők és “civilek” összefogásával. A többi pedig már történelem... A ház hitelmentes azóta, Margó szövetséget kötött Istennel. A házban azóta nem csak a víz és a szennyvíz, került bevezetésre, hanem már fürdőszobával is gazdagodott a család. Isten pedig mindeközben csendesen figyelt, s folyamatosan bíztatott: “Ne félj, csak higgy!”
2017. október
Bozzay Tamás